Történelem érettségi gyorstalpaló: a görög-perzsa háborúk I.

Annyi mindent kell átnézni érettségire, de oly kevés az idő. Szerencsére vannak biztos kiindulópontok! Minden kornak megvolt a maga nagy háborúja, ezeket előszeretettel is kérdezik vissza akár feladatokban, akár esszében. Az első, amivel találkoztunk az iskolapadban a görög-perzsa volt.

A casus belli

Az i.e. V-VI században az ókori Európát megrázta a kor két legbefolyásosabb népének, a görögöknek és a perzsáknak a háborúja. Azt már megtanultuk, hogy háborúzni csak úgy nem lehet, mindig kell egy kiváltó ok. Az Óperzsa Birodalom folyamatosan terjeszkedett Indiától egészen Kis-Ázsáig, mígnem elérte az Égei tenger partvidékét és ezzel a görög poliszokat. Két dudás nem fér meg egy csárdában, a háború elkerülhetetlen volt. A puskaporos hordót végül a ión - tudjátok, van ilyen oszlop is - felkelés robbantotta be. A felkelésből elég megjegyezni annyit, hogy Athén és Spárta Naxos szigetének befolyásolásáért küzdött, végül Spárta kerekedett felül. A perzsák a hatalmi harcokat kihasználva látszólag az athéni demokraták mellé állva megtámadták a szigetet, sikertelenül. Az átvert demokraták lázadást szítottak a perzsák ellen, melyhez csatlakoztak a helyi ión városállamok, valamint pár hajó erejéig Athén és Eretria. A perzsák végül i.e. 494-ben leverték a iónokat.

A tengeri csapatok sem úszták meg szárazon!Forrás: --

Dupla vagy semmi

I. Dareiosz i.e. 492-ben elérkezettnek látta az időt, hogy leszámoljon a görögökkel, pont kapóra jött neki a ión felkelés támogatása. Az uralkodó Mardonioszt bízta meg a seregek vezetésével, aki egyszerre támadott földön és vízen. Pechére, a kétszeres erőfeszítés kétszeres kudarcba fulladt. A szárazföldi hadtestet thrák törzsek tizedelték, de a tengeri csapatok sem úszták meg szárazon. Athosznál egy váratlan, iszonyatos erejű vihar totálisan szétzillálta a hajókat. I. Dareiosz nem erőltette tovább a támadást, és visszahívta Mardoniosz csapatait. A perzsák nem érték el Hellászt - emlékezzetek, akkoriban nem volt Görögország -, de I. Alexandrosz makedón királyt behódoltatták a Birodalomnak.

This is Spartaaa!

"Ha erővel nem megy, majd ésszel sikerül" elven I. Dareiosz békésebb eszközökkel próbálkozott. Követeket küldött a poliszokba, a hűség jeleként vizet és földet követelve tőlük. Egyedül a két rivális, Athén és Spárta utasította el az "ajánlatot". Fogták a követeket, majd Athénban kútba, Spártában szakadékba vetették őket. Onnan majd szerezhetnek vizet és földet.

Fuss Pheidippidész, fuss!

I. Dareiosz megadta a lehetőséget, Athén nem élt vele. Artaphernész és Datisz vezetésével 25 000 perzse indult útra, velük tartott az áruló Hippiász. Sorra perzselték fel az ellenálló városokat, a lakosokat láncra verték. Marathón partjainál i.e. 490-ben 10 000 fős athéni és plataiai sereg várta őket, Miltiádésszal az élen. A perzsák lovasságukra és íjászaikra, a görögök hoplitáikra tették fel lapjaikat. A görög sztratégosz felismerte ellenségei erősségét, és ennek tudatában vezette csapatait. A főerőket a szárnyakra összpontosította, majd megtörve a patthelyzetet a hoplitákat rohamra vezérelte. A hopliták átrohantak a perzsa nyílzápor alatt, közelharcra kényszerítve meglepett perzsákat. A lovasságnak nem maradt ideje reagálni, az íjászok tehetetlenek voltak az orruk előtti hadakozó görögökkel szemben. Meglepetésként is érte őket, amikor a középső görög hadtest visszavonulót fújt. Felbátorodva utánuk vetették magukat. Hiba volt. A görögök csak erre vártak, a megerősített szárnyak közrezárták és felőrötlték a perzsa csapatokat. A perzsák szétszóródtak, többük mocsaras vidéken keresztül igyekezett vissza hajóikra. A győzelem hírét Pheidippidész szusszanás nélkül, futva vitte meg a 42 kilométerre lévő Athénba. A perzsa hajóhad délnek vette az irányt, ám a görögök követték őket a parton. Az újbóli partraszállás esélytelen volt, immár másodszor tért haza a vert had.

A marathóni csata véget vetett az i.e. 492-490 tartó első görög-perzsa háborúnak, Miltiádész egy rövid időre hős lett. De mint minden jó történetnek, ennek is van folytatása...

Máig sem tudni pontosan, hol volt a perzsa lovasság az ütközet során.Forrás: --

Tudtad?

- Említettük, hogy a perzsák szárazföldön és tengeren is támadtak miközben Kis-Ázsiát hajtották igába. Nos, ez volt az addigi legnagyobb kétéltű inváziós haderő.
- Hippiász Athén türannoszának, Peiszisztratosznak a legidősebb fia. Az ő ötlete volt a marathóni partraszállás, mivel birtokai a közelben feküdtek.
- A legendás történetíró, Hérodotosz szerint, a perzsák 6 400 főt veszítettek Marathónnál, míg a görögök pusztán 192-t.
- Máig nem tudni pontosan, hol volt a perzsa lovasság az ütközet során.
- A csatában eredetileg a spártaiak is részt vettek volna, de az éppen aktuális 9 napos Karneja ünnep alatt a hagyományok értelmében nem viselhettek hadat.
- Miltiádészt egész Hellász ünnepelte, de dicsfénye tiszavirág életű volt. Marathón után a fennmaradó perzsa szövetségesek leszámolására indult, de Parosz szigetén vereséget szenvedett. Ellenlábasai árulással vádolták és halálra ítélték. Végül a halálbüntetést pénzbírságra - 50 talentumra - váltották, ám nem tudta kifizetni. Marathón hőse i.e. 489-ben az adósok börtönében tért örök nyugovóra.

V.