Töri érettségi gyorstalpaló: a görög-perzsa háborúk II.

A görög perzsa háborúk első szakasza a perzsák számára inkább kevesebb, mint több sikerrel zárult. A görögök egy lélegzetvételnyi szünethez jutottak, de a Birodalom visszavág.

Ácsi! Mielőtt nekikezdünk, biztos, hogy ismered a töri érettségivel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat?
Az esszéírás szabályairól itt olvashatsz.
Az emelt témaköröket itt találod.
Tudásodat pedig a 2014-es és a 2017-es érettségikből összeállított kvízekkel tesztelheted.

Athén egyre növekvő hatalmát a rivális Spárta nem nézte jó szemmel.Forrás: --

Földön vagy vízen?

A marathóni győzelem után sem borult békesség Athénra. Nem kergettek hiú ábrándokat, a perzsák vissza fognak térni. A felkészülés kérdése megosztotta a népet, két politikai csoport feszült egymásnak. Az arisztokraták és parasztok Marathón tanulságára építve a szárazföldi hoplita haderő fejlesztését erőltették. A kereskedők és iparosok ezzel szemben a flottát akarták bővíteni, hisz azt a tengeri kereskedelem is kamatoztatni tudja. Előbbi élén Ariszteidész, utóbbin Themisztoklész állt. Themisztoklész és támogatói végül úgy alakították a dolgokat, hogy ők kerültek ki győztesen a vitából. Ezzel a lendülettel cserépszavazással - ha tehetitek az osztrakiszmosz kifejezést használjátok - száműzték Ariszteidészt és hozzáláttak a hajóépítéshez.
Mindeközben az Óperzsa Birodalomban I. Dareioszt I. Xerxész követte a trónon. Apja nyomdokaiba lépve először követeket küldött a görög városokba, majd mérnöki munkálatokba kezdett. Hellészpontoszon hidat, Arosznál - a viharos emlékek miatt - csatornát építtetett. Mikor készen állt, i.e. 480-ban megindult a 200 000 főt és 650 hajót számláló sereg.

300

A görögök a perzsa követek érkezését látva tudták, eljött az idő. Korinthoszon i.e. 481-ben tanácsot ültek, kijelölték a thermopülai szorost, mint a perzsa áradatot megállító gátat. Ily módon került sor i.e. 480-ban a görög-perzsa háborúk legismertebb ütközetére, a thermopülai csatára. Részleteit Hérodotosz tollából ismerjük, de ő még mindig hitelesebb forrás, mint a film. Bár a terep a görögöknek kedvezett, pontosan tudták, hogy lehetetlen győzedelmeskedni a gigászi túlerő fölött. A szoros ellehetetlenítette, hogy a perzsák teljes hadrendbe tudjanak fejlődni, a phalanxok pedig megakasztották könnyűgyalogságukat. Körülbelül 7 000 görög tartotta napokig a frontot 70 000 - 300 000 perzsa ellen. I. Xerxész kutyaszorítóban találta magát. Csapatait megtizedelték, félő volt, hogy nem maradnak elegen a hadjárat folytatására. Ekkor lépett színre a legendás áruló, Ephialtész. A helyi pásztor felfedte Anopaia hegyi ösvényét a perzsa csapatok előtt, akik nyomban megkezdték a bekerítő hadműveletet. I. Leónidasz spártai király ekkor meghozta a döntést, amit azóta sem felejt az utókor. Kiadta a visszavonulási parancsot, majd 1 300 fős - 300 spártai, 700 theszpiai, 400 thébai - utóvéd élén a szurdokban maradt feltartóztatni az ellenséget. A spártaiak hősi önfeláldozásukkal időt nyertek népüknek.

Perzsák vs Vihar 0-2

Thermopülaval párhuzamosan Artemiszionnál a tengeren is megütköztek a felek. A görög hajókkal még nem is lett volna baj, de úgy látszik a perzsákat továbbra sem kedveli Poszeidón. A görög flotta és egy tengeri vihar súlyos csapást mért rájuk, nem győzték számba venni veszteségeiket. Eközben a görögök Szalamisz felé vették az irányt.

Föltámadott a tenger

Themisztoklész kezdettől fogva tudta, az ellenség előrenyomulását nem képesek megállítani. Szerencse, hogy korábban a flotta erősítése mellett döntöttek. A lakosokat a környező szigetvilágra telepítette és kiürítette Athént. Hála I. Leonidasznak, épp időben. Mint kés a vajon haladtak át a perzsák Attikán, Athén tárt kapukkal és kongó ürességgel várta őket. A poliszok I. Xerxész lábai előtt hevertek, de nem nyughatott, míg görög vitorlákat látott a vízen. Themisztoklész cselhez folyamodott.Árulást színlelve - láthattuk, hogy korábban több görög átállt, nem volt ez meglepő jelenség - eljuttatott egy üzenetet I. Xerxészhez, miszerint a görög flotta szökni készül Szalamisznál. A perzsák bekapták a horgot, nehezen manőverezhető hajóikkal Szalamisz felé vették az irányt. A lassú perzsa hajóknak esélyük sem volt a fürge, döfőorral felszerelt triérészek ellen. A szalamiszi csatában i.e. 480-ban a görögök javára fordult a kocka.

A győztesnek szárazföldi és tengeri úton is meg kellett vernie ellenfelét.Forrás: --

 Végjáték

A szalamiszi vereség és a babiloni felkelés hatására I. Xerxész úgy döntött, véget vet hellászi nyaralásának, de teljesen még nem mondott le a hódításról. A hátrahagyott sereg Mardoniosz - róla az első hadjáratnál már beszéltünk - vezetésével további egy évig tartotta kézen Athént. Mardoniosz anno földön és vízen vezette az első perzsa inváziós haderőt. Akkor még Hellász határa előtt elbukott mindkét terepen. Úgy látszik a történelem valóban szereti ismételni önmagát. I.e. 479-ben a görögök a szárazföldi plataiai és a tengeri mükaléi csatában végső vereséget mértek a perzsákra. A megmaradt csapatok félve a hellészpontoszi híd felégetésétől visszavonultak hazájukba.

Minden jó, ha a vége jó?

A görögök nem akartak újra a perzsák kiszolgáltatott prédájává válni. Folytatták a harcokat és i.e. 478-ban megalakították a Déloszi Szövetséget. A szövetség célja a perzsa támadások elleni felkészülés és bosszú volt. Azonban ahogy telt-múlt az idő, a vezető szerepet betöltő Athén egyre több adót szedett, és erőszeretettel gyakorolta uralmát a többi tag felett.Riválisa, Spárta vezette Peloponnészoszi Szövetség mindezt nem nézte jó szemmel. Ciprusz felszabadítása után i.e. 449-ben végre valahára a görögök és I. Artaxerxész perzsa nagykirály megkötötte a háborúkat lezáró kalliaszi békét. A közös ellenség nélkül maradva a két szövetség egymással kezdett farkasszemezni.

Tudtad?

- Ariszteidész és Themisztoklész vált-vállvetve küzdöttek a marathóni csatában.
- Thermopüla helyett eredetileg Temposz völgyében állították volna meg a perzsákat. A tervet végül ejtették, mert megtudták, hogy Thesszália megadta magát.
- I. Leonidasz tudott a hegyvidéki átjáróról és a veszélyről. Őrzését phókiszi katonákra bízta, akik a közeledő perzsákat látva harc nélkül visszavonultak, szabadon hagyva az utat.
- A thermopülai csatából kivették részüket a híres perzsa halhatatlanok, de ne a film maszkos ninjáit képzeljétek magatok elé. Az elit gárda biztosan léteztek, de számtalan leírás kering róluk. Hérodotosz elbeszélésében halhatatlanoknak néven, fanatikus nehézgyalogságként jelennek meg. Kreatív nevüket onnan kapták, hogy létszámuk mindig pontosan 10 000 főt tett ki. Amint egyikük meghalt, lebetegedett, megsérült, azonnal cserélték.
- A legenda szerint Themisztoklész Szalamisz előtt delfoi jósok tanácsát kérte ki. A jóslat szerint „Athént a fabástyák menthetik meg". A "fabástyát" hallva Themisztoklész egyből a hajókra gondolt.

Ha hasznosnak találtad cikkünk, és folytatnád az ismétlést, olvasd el korábbi felkészítő anyagunkat:
Görög-perzsa háborúk I.