Az idegenlégiós király, aki gatyába rázta Magyarországot: Károly Róbert

Bevett szokás a sport világában, hogy egy válogatottat tapasztalt nemzetközi edzőre bíznak egy hazai kapitány helyett. Úgy tűnik, a Magyar Királyságnak is ilyen vérfrissítésre volt szüksége, miután 1301-ben kihalt az Árpád-ház.

III. András volt az Árpád-ház utolsó aranyágacskája, vele és lányával ért véget az első magyar királyi család vérvonala. Uralkodása nehéz volt, ugyanis viharos körülmények között vette át az országot IV. (Kun) Lászlótól, és nem sikerült halála előtt stabilizálnia a király hatalmát a magyar kiskirályokkal szemben.

I. Károly színre lép

Károly Róbert az Anjou-ház szülötte, dédapja anyai ágról V. István magyar király volt. Már apja is igényt tartott a magyar trónra, III. András uralkodása alatt földeket ígértek nemeseknek, arra az esetre, ha segítik házát trónra kerülni.

Károly Róbert az Anjou-ház szülötte.Forrás / --

Először 1301-ben, 13 évesen koronázták meg, amit egy 1308-as és 1310-es követett, melyek közül a másodiktól számoljuk uralkodását. Két koronázás között védte a trónját II. Vencel cseh királlyal szemben és maga mellé állította, illetve lefegyverezte a magyar tartományurakat, köztük a kiskirályokat is. Egyedül Csák Mátéval nem bírt, aki egészen 1321-es haláláig uralta a Felvidéket.

Nagyba' vagy sehogy

A kezdeti nehézségek ellenére Károly uralkodása alatt újra tényezővé tette Európában a Magyar Királyságot. Negyedik házasságán keresztül szövetséget épített ki a lengyelekkel, illetve a nyugati és keleti politikába is beleszólt, sőt hadat is viselt.

A nemeseken kívül az egyházzal sem bánt kesztyűs kézzel, például igényt tartott az egyházi tized harmadára, többször panaszt emeltek ellene a pápánál, de ez nem hatotta meg. Előtérbe helyezte az írásbeliséget, mind a hivatalos életben, mind a világiban. A gazdaságot birtok-visszaszerzéssel és bányászat beindításával indította újra, utóbbi az egységesített valutarendszer alapja volt.