Fizikaérettségi - mi várható?

Május 18-án, kedden írják a diákok a fizikaérettségit. Szaktanárunk, Dr. Csóré András, a BME oktató tudományos munkatársa elmondta, szerinte mire lehet számítani és milyen hibák fordulnak elő a leggyakrabban! Mutatjuk a részleteket!

Hogy pontosan mit várnak el tőletek a fizika érettségin, ebben a cikkünkben már összeszedtük nektek, de lássuk, mi a véleménye erről szaktanárunknak!

Hogyan kell felkészülni a fizikaérettségire?Matekból és fizikából úgy lehet a legjobban felkészülni, ha tucatszámra oldjuk meg a korábbi évek érettségi feladatsorait. Ha valaki ezekkel készül, az a legbiztosabb. Az elmúlt évekhez képest nem várok nagy eltérést idén. Szerintem felfedezhető egy olyan tendencia, hogy az érettségik egyre könnyebbek, már ha a 15-20 évvel ezelőttieket nézzük. Idén valószínűleg a tavalyihoz hasonló várható.

Mit ne tegyenek semmiképp az érettségi előtt?Egyetemen az a szokás, hogy a vizsga előtti utolsó percben is még tanul az ember. Ugyanez az érettséginél nem szerencsés, tehát ha valaki azt tervezi, hogy a vizsga napján felkelne hajnalban és még gyorsan megcsinálna egy feladatsort, arra mindenképp azt mondanám, nem jó ötlet. Legkésőbb előző nap fejezzük be az utolsó feladatokat és időben feküdjünk le aludni, mert ezt csak pihenten lehet csinálni. Alvás közben raktározzuk és feldolgozzuk a tudást, aznap reggel már nem szabad a tankönyve még belenézni sem. Nekem sokat segített mindig a vizsgadrukknál, hogy - bár furcsán hangzik, - de közvetlenül a vizsga előtt ne gondoljanak a vizsgára. Ha a tárgynapon megvan az az érzés, hogy "nem tudok semmit", az tulajdonképpen jó, mert ez azt jelenti, hogy nem jut eszébe olyan konkrét anyagrész, ami nehézséget okoz. Ha valaki úgy érzi, hogy "mindent tud, csak azt az egyet nem", az nagyon stresszes tud lenni.

Csóré András 5 éve tanít a BME-nFotó / BME

Izgul a diákjaiért?Valamelyest persze! Idén fizikából csak emelteseim vannak és azért egy érettséginél a tanárnak is bőven van benne munkája, hogy mit tud a diák. Az érettségire való intenzív felkészülés eredményét nem csak a diáknak, hanem nekünk is jó látni: ez jelenti ugyanis a végső visszajelzést arról, hogy jól dolgoztunk.

Mit gondol, hogy elmaradnak a szóbelik: fizikából ez milyen hatással van az eredményekre?Nem okoz nagy változást, mert már az írásbelin is van egy olyan rész, ahol 3 témát kínálnak fel és ebből az egyiket választva komplett fogalmazést kell írnia a diáknak. A szóbelinek az a lényege, hogy ne csak a gyakorlati készséget mérjék fel, hanem az elméleti hátteret is. Nyilván egy írásbeli fogalmazásból kevésbé lehet felmérni a diák felkészültségét, mint szóban, de szerintem az esszékérdés miatt tulajdonképpen az írásbeli önmagában is alkalmas erre. A szóbelin mérések, kísérletek vannak még, de aki fizikából megy érettségizni, annak valószínűleg a későbbiek folyamán is vannak tervei vele; ráadásul a felsőoktatásban erősen rámennek a laboratóriumi gyakorlatokra, így lesz rá lehetőségük később is, hogy ezzel foglalkozzanak.

Mik a leggyakoribb hibák, amiket el szoktak követni a diákok?Emelt szinten leginkább kisebb, figyelmetlenségi hibák fordulnak elő. Azt vettem észre, hogy aki bevállalja az emelt fizikát, annak szándékai vannak vele és nem csak megpróbálja. Ők az alap dolgokból nagyon jól felkészültek. Az emelt fizika az érettségik közül a nehéz mezőnybe sorolható, ide azok jönnek, akik sokat tudnak. Azt tapasztalom, hogy nem is szoktak rossz érettségik születni. Alapvető koncepcionális hiák itt nincsenek, vagy nagyon ritkák; inkább figyelmetlenségből hibáznak.

Névjegy
Csóré András
- 29 éves
- A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett
- 5 éve tanít a BME-n
- kutatási témái: kvantummechanika, szilárdtestfizika
- szakmai pályafutás: tudományos publikációk, kiválósági díjak (pl. köztársasági ösztöndíj, Új Nemzeti Kíválóság Program)