Előremutató eredmények az új szakképzésben

Milyen az új szakképzés? Fiatalos, modern és alkalmazkodóképes. A szakképzés új rendszeréről összeszedtük a legfontosabb háttérinfókat. Egy kommentárcikk margójára.

Történt ugyanis, hogy egy tévéinterjúban elhangzott fél mondatban Pölöskei Gáborné, szakképzésért felelős helyettes államtitkár előremutatónak nevezte, hogy most már évek óta többen felvételiznek nyolcadik után a szakképzésbe, mint gimnáziumba. Mint a Magyar Nemzet június 2-i számában megjelent vélemény cikkében írja, e kijelentés váratlan reakciókat váltott ki a sajtóban. „A kritikusok egyrészről arra hívták fel a figyelmet, hogy a hatosztályosokat beleszámolva összességében még mindig többen felvételiznek gimnáziumba, mint a szakképzésbe. Ez kétségtelenül igaz, de senki nem is állította az ellenkezőjét. Másrészről viszont – rég túlhaladott előítéletek alapján – azt éreztették, hogy a szakképzés sikere tulajdonképpen közös kudarcunk, mintha a távlatos gimnázium helyett a „zsákutcás" technikumokat választó fiatalok és családjuk megtévesztett emberek lennének. Érdemes lenne tehát tisztázni, hogy vajon abban nincs igazunk, hogy vonzó a szakképzés, vagy az a baj, hogy valami különös, a valóságtól elrugaszkodott mércével mérve túlzottan az.

"Mi volt a cél és mi is történt valójában?

A kritikusok szerint azzal is szembe kell néznünk, hogy a felsőoktatásba vezető út egyre szűkebb lesz és a kormány célja az elitképzés eltávolítása az egyszeri halandóktól. Ez tévedés, és az alábbi érvelés mentén látható lesz, hogy a kormány célja épphogy a lehető legszélesebbre tárni ezt a kaput is, sőt mi több olyan lehetőségeket adni a leszakadó térségekben élők vagy az egyébként lemorzsolódásra hajlamos közösségek számára, amelyet egyetlen hazai politikai vezetés sem szorgalmazott vagy vállalt fel még sosem. Vagyis a koncepció maga illeszthető a 21. század szociális, jóléti diszkurzusaiba. Hiszen ahogyan azt sokszor hangsúlyozva érdemes kiemelni: a rászorulókat olyan eszközzel – szakmatanulás – segíti, amellyel hosszú távon önfenttartóvá, fejlődésre képessé válhatnak.
Ha a szakképzés és felnőttképzés témájának evolúcióját nézzük, akkor érdemes látni, hogy a korábbi elavult és szétaprózódótt, sokat bírált és áttekinthetetlen rendszert fel kellett újítani, le kellett porolni. Az elmúlt években ezt alaposan átvilágította a kormányzat, szakértők és véleményezők bevonásával megalkotta azt a szakképzési és felnőttképzési stratégiát, amelyet tavaly el is fogadtak és amely mentén az ágazati készségtanácsok el is kezdtek működni. Kidolgozták a szakmák piaci képviselőivel közösen a korszerű képzési és kimeneti követelményeket és a rendszer tavaly ősszel elindult. A rendszer lényegesen több ösztönzőt, a lemorzsolódást megakadályozó tényezőt vitt a struktúrába. Ezek már alkalmasak arra, hogy egy európai léptékű és színvonalú szakképzés valósuljon meg, amely megfelel a kor kihívásainak.

Forrás: Mediaworks

Korszerű szakképzés – sokféle lehetőség

Mint azt tehát a szakképzésért felelőshelyettes államtitkár cikkében is kifejtette: „Az előremutató jelzőt nemcsak fenntartom, büszkén vállalom, azzal együtt, hogy valóban van még hová fejlődni. A szakképzés korszerűsítésében is mintaként szolgáló Ausztriában ötből négy diák dönt az általános iskola után a szakmatanulás mellett. Ettől még messze vagyunk, de a lassan véget érő tanévben első esztendejüket lezáró technikumok és szakképző iskolák megerősített rendszere ebbe az irányba mutat. Azon dolgozunk, hogy az élethelyzetükben és karrierterveikben meglévő különbségektől függetlenül minden fiatal előtt a lehető legszélesebbre tárjuk a lehetőségeket a szakképzésben. A bemeneti oldalon az orientációs évfolyam, a dobbantóprogram, a műhelyiskolák fékezhetik a lemorzsolódást, a tanulóévek alatt ágazati alapozó képzések eltolják a szakmaválasztást, így segítik a sikeres pályaválasztást. Az ötéves technikumi képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Itt ugyanazt a közismereti tananyagtartalmat sajátíthatja el a tanuló, mint a gimnáziumban. A végzős diák egyszerre kapja kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A fiatalok a gimnáziumival megegyező óraszámban tanulnak idegen nyelvet is. A szakképzésből egyenes út vezet a felsőoktatásba, az itt végzettek szakirányú továbbtanulás esetén jelentős előnyt élveznek majd a felvételi eljárásban. Az okleveles technikusi képzés még közvetlenebb módon válik az egyetemek előszobájává. Az új forma lényege, hogy a tanulók a technikum és egy felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott, emelt szintű szakmai program alapján végzik a technikumot. Tanulmányaikat így automatikusan folytathatják az együttműködésben részes felsőoktatási intézményben. A felsőfokú végzettséget ráadásul, az előre meghatározott kreditek elismerésével, rövidebb idő alatt is megszerezhetik.
A program részeként nemcsak a közép- és felsőfokú oktatási tartalmak, hanem a duális képzés összehangolására is lehetőség van. A tanulók felsőfokú duális képzése ekként annál a vállalatnál folytatódhat, amellyel korábban szakképzési munkaszerződésük is volt.
Összegezve tehát elmondható, hogy az okleveles technikus-képzésben a tanuló a képzést úgy hagyja el, hogy érettségit, szakmai oklevelet és egyetemi kreditpontot is kap. Ez minden, csak nem zsákutcás képzés.

A munkatapasztalat előnyt jelent mindenhol

A szakképzés minőségi változását kitűnően jelzi, hogy az idén emelt szintű szakmai érettségire jelentkezők száma tavalyhoz képest negyedével, több mint ötezer főre nőtt. A középszintű szakmai érettségik legnépszerűbb tárgyai most már többedik éve toronymagasan az informatikai és a közgazdasági ismeretek. A szakképzés nemcsak a diákoknak jelent biztos elhelyezkedést és tisztességes béreket, hanem az egész nemzetgazdaság számára előteremti a további növekedés alapfeltételének számító szakmai utánpótlást. A megújult szakképzési rendszer tehát nem véletlenül egyre vonzóbb a magyar fiatalok és családok számára. Miközben tavaly nyár óta átlagosan harminc százalékkal nőtt az oktatók bére, már a diákok is ösztöndíjat kapnak. A tanulóéveik alatt elsajátított alapismeretek és megszerzett munkatapasztalat komoly könnyebbséget jelent nemcsak nekik, hanem a majdani egyetemüknek és leendő munkaadóiknak is. A szakképzés a gazdasági igényekhez rugalmasan alkalmazkodva egyre több fiatal előtt nyithat utakat, akár a továbbtanulás, akár a mielőbbi munkakezdés a céljuk. Minden igyekezetem ellenére nehezemre esik ezekre a folyamatokra beszédesebb, pontosabb jelzőt találnom az előremutatónál" – fogalmazott Pölöskei Gáborné.

Pölöskei GábornéForrás: Magyar Nemzet

A szakképzés új és valódi lehetőséget ad azok felzárkóztatása is, akik a gimnázium végén, egy érettségivel a kezükben céltalanul, egyetemi tanulmányi ambíciók nélkül álltak eddig a munkaerőpiac kapujában. Most számukra egy, vagy két szakma megszerzésének lehetősége áll és még az is, hogy - a szakképzésben megtalálva önmagukat és a választott területüket, a technikumból, vagy a szakképző centrumból mégis a felsőoktatás felé vegyék az irányt.