Mindig vannak olyanok, akik előnyökkel indulnak az életben, velük kár versenyezni

Csak az hibázik, aki dolgozik, tartja a mondás, ami tulajdonképpen igaz is. Nem baj, ha időnként elbukunk, mert abból is tanulhatunk. A lehetőségeket kell keresni és észrevenni, a hibákat csak útravalónak magunkkal vinni. Így gondolja ezt Hegedüs Ákos, a Linde vezérigazgatója is. Lehengerlő életútja inspiráló történet.

Az angol nyelv ismerete és szeretete tizennégy éves koromban indult el nálam, ekkor kerültem Balatonalmádiban egy kéttannyelvű gimnáziumba. Emiatt már tizenévesen tudtam, hogy később olyasmivel szeretnék majd foglalkozni, ami nemzetközi vonalon mozog, utazni, világot látni, tapasztalatot gyűjteni akartam, ez lebegett a szemem előtt. A gimnázium után Budapestre kerültem, itt tanultam és a főiskolák évei alatt már dolgozni kezdtem. Közben folyamatosan kerestem a lehetőségeket, hogy hogyan tudnék utazni, jártam sok helyen külföldön, hogy rendesen megtanulhassam a nyelvet és más kultúrákat ismerhessek meg. Közben folyamatosan jöttek is az újabb lehetőségek, amikre mindig igent mondtam. Tizenhét éve dolgozom a Linde Gáz Magyarország Zrt-nél, egy utolsó hangyaként kerültem be és szépen lépegettem fölfelé.

Forrás: Helgaschaefer

Nagyon sok mindent alárendeltem a karrieremnek, már az első cégtől kikerülve pontosan tudtam, hogy mit szeretnék és ezt mennyi idő alatt akarom véghezvinni. Tudatosan terveztem és építettem fel ezt az utat, de sokszor láttam magam körül azt, hogy mindenhol vannak, akik gyorsított pályán vannak. Velük esélytelen versenyezni: mert másik családból származnak, vagy más ismerőseik vannak, könnyebben, gyorsabban jutnak el jóval magasabb életszínvonalra. Sok időbe telt, mire beláttam, hogy nem ők kell adják a mércét. Nem hozzájuk kell hasonlítani magunkat, hanem önmagunkhoz. Önmagunknál kell mindig eggyel jobbnak lenni és ezzel a módszerrel hiszem, hogy bárki el tudja érni a céljait.

Az én gimnáziumi osztályom az angol irányultság miatt speciális volt, emiatt azt mondhatom, hogy mindenki szép karriert futott be. Ettől függetlenül nagyon fontosnak tartom a nyelvet, azoknak is, akik nem nyelvi tagozatos iskolába járnak. Meg kell tanulni és használni is kell, enélkül ma már nagyon nehéz (el)helyezkedni.

Azt gondolom, hogy tizenévesen még nem szükséges magunk előtt látni a jövőnket. Meg kell szerezni az első diplomát, gyakorlatilag mindegy, hogy melyik egyetemen és ez alatt ki kell találni, hogy mit szeretnénk csinálni a későbbiekben. Ha a kitűzött célhoz az kell, hogy elkezdjünk dolgozni, akkor vágjunk bele; de ha az, hogy megcsináljunk egy másoddiplomát teljesen más szakon, akkor lássunk neki annak. Ha eldőlt, hogy mit akarunk, akkor viszont teljes gőzzel előre, bele kell tenni szorgalmat, kitartást és alázatot is. Sosincs lehetetlen, csak tehetetlen, ez az alapmottóm. Mindemelett őszintének és egyenesnek kell lenni, mert enélkül minden hiábavaló. Aztán az évek alatt majd meg kell találni az egyensúlyt a munka és a magánélet között, mert nyilván utóbbi a prioritás. Nekem nagyon sok évbe telt, mire rájöttem erre.

Névjegy
Hegedüs Ákos

- 43 éves
- házas, két gyermek édesapja, 8 és 10 évesek
- 17 éve dolgozik a Lindénél
- mai Óbudai Egyetem műszaki menedzser szakán végzett 2002-ben
- második diplomáját BGF nemzetközi marketing szakán szerezte 2003-ban
- futás, kerékpározás, síelés és vitorlázás illetve a kollégák ösztönztése az Egészségügyi programunkban való részvételre, mellyel egy nemes célért km-ket gyűjtünk sporttevékenységekkel